Magyar Örökség Díj

Magyar Örökség Díjat kapott a János Zsigmond Unitárius Kollégium

Tisztelt Szülők és Támogatók!

A Magyar Örökség és Európa Egyesület Bírálóbizottsága meghozta hatvanharmadik döntését a korunk, valamint a II. Világháborút megelőző időszak legjelentősebb magyar teljesítményeinek folyamatos és rendszeres megnevezésében. Ennek alapján a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium a beérkezett állampolgári javaslatok alapján Magyar Örökség-díjat kapott. A laudációra dr. Rezi Elek professzort, a Protestáns Teológia Rektorát kérte fel a Bírálóbizottság.

A Magyar Örökség-díjat igazoló oklevél és aranyjelvény ünnepélyes átadására a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében (1051 Budapest, Roosevelttér 9, I. em.) került sor 2011. június 18-án (szombaton) délelőtt 11 órakor.

 

„A legszebb emlékműved embertársaid szívében áll” − állítja joggal Albert Schweitzer. Emberek szívéhez kerestünk mi is utat, gyermekek és tanítók,vezetők és kísérők, akik a múltat próbáljuk összefonni a jelennel, ezáltal kötve magunkat a jövőhöz. E törekvésünk közben megerősödtünk abban a hitben, hogy a céltudatos munka, a hagyományokhoz való ragaszkodás és a nyitottság, a megértés és elfogadás, a megőrzés és gyarapítás kisebbségi helyzetben is eredményes.

            Az egyetemes magyarértékek kiemelkedő erdélyi példája ez a kollégium, minden dicséret és jó szó, ami elhangzik, a múzsákat és erényeket tiszteli.

            Örömmel és hálatelt szívvel fordulunk ezért minden egyes jóakarónk és támogatónk felé, akiknek laudációja bizonyítja, hogy a valódi értékek időtlenek, koroktól és eszméktől függetlenül élnek és hatnak.

            A Magyar Örökség-díj megítélése a János Zsigmond Unitárius Kollégium részére megkoronázását jelenti a több évszázados szellemi, kulturális és tudományos tevékenységnek. Bár a jelenben mi vagyunk ennek boldog élvezői, előttünk állnak őseink, az ő példájuk és eredményeik. Előttünk állnak azok is, akik ennek az örökségnek és az általunk hozzátett munkának a felismerésével és elismerésével nem elégedtek meg, hanem jónak látták ezt másokkal is megosztani, méltatni.

            Mérhetetlen köszönet illeti egyházunkat, amiért iskoláját a legnehezebb időkben is fenntartotta és támogatta, a volt és jelenkori tanárokat, akik a magas szakmai felkészültség mellett a nyitottság, a vallási türelem, a másság elfogadása és tisztelet jegyében tanítottak és neveltek. Köszönet a szülőknek és diákoknak, hogy a Múzsák és Erények iskolájához hűségesek maradtak, s az iskola jó hírét vitték és viszik határokon innen és túl.

            Hálával és köszönettel gondolunk néhai dr. Szabó Árpád püspök úrra, aki tizenkét évig fáradságot nem ismerve mellettünk állt, szívügye volt iskolánk, a jövő nemzedék felkészítése, mély odaadással támogatta azt az eszmét, amit az egyházi iskola jelent a huszonegyedik században. Ő volt az első személy, aki 2007-ben, iskolánk 450 éves évfordulója alkalmából kérte intézményünk számára a Magyar Örökség-díjat.

Köszönet a laudátoroknak, akik javaslatukkal és minősítésükkel lehetővé tették, hogy ez az intézmény sokak számára a maga valódi kincseivel mutatkozhasson meg és váljon ismertté. Rendkívül értékes ez a tényfeltáró munka, hiszen általa az új generációk számára is mértékadó lehet a méltatott intézmény.

Magyar Örökségként a kollégium továbbra is otthona lesz minden fejlődni és haladni vágyó diáknak, valamint azoknak az oktatóknak, akik Mahatma Gandhi szavaival élve mások szolgálatában elveszve találják meg önmagukat.

S habár az első laudációt író személy, néhai Szabó Árpád püspökünk nem lehet velünk, biztassanak azok a szavak, amelyek elhangzottak iskolánk 450 éves évfordulóján a szószéki ünnepi beszéd alkalmából: „Jelenünk talaján állva nem panaszkodunk, mert mi akarjuk a perfectum futurum-ot, dolgozunk érte és hiszünk benne. Hisszük, hogy a múzsák és erények iskolája, a tudás és az élő hit lelki műhelye, az ismeret és a szeretet embert nevelő, életet szépítő otthona még számos évben, évtizeden, − és  miért ne −évszázadokon át állni és élni fog, hogy hivatását betölthesse. Isten gondviselése óvja, áldása nyugodjék meg rajta, szeretete lakozzék benne. Azért imádkozom, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igaz megértéssel.’’

 

Kolozsvár, 2011. június 4.

Popa Márta

Igazgató